Projektről
Célcsoport
A szemléletformálás célcsoportja az érintett község teljes lakossága – beleértve a gazdasági szereplőket, vállalkozásokat is –, hiszen a környezetvédelem/klímatudatos tevékenységek alkalmazása megkerülhetetlen része a mindennapoknak és gazdasági tevékenységünknek. A szemléletformáló intézkedések hatékony végrehajtása érdekében nélkülözhetetlen az intézkedések célcsoportjainak pontos megjelölése.
A szemléletformáló intézkedések hatékony végrehajtása érdekében megfelelően szegmentálva kell rá mutatni arra, hogy kik és milyen formában vehetik ki részüket a feladatokból. A nem lakossági célcsoporthoz tartozók esetében az intézkedések primer célzottai az adott közösség vezetői, a települési intézményi dolgozók és a témával foglalkozó szakemberek.
- a projektben érintett települési intézményekben dolgozók: polgármesteri hivatal dolgozói, intézményvezetők, pedagógus, közfoglalkoztatottak stb.
Közvetett célcsoport: azon személyek köre, akik nem a projekt eredményeinek közvetlen élvezői, de összetett mechanizmusokon keresztül a projekt eredményei és hatásai helyzetüket befolyásolják.
- helyi egyéb érdekelt civil szervezetek és intézmények
A megvalósuló energiatudatos szemléletformálásra fókuszáló projekt célcsoportjai és legjellemzőbb elérésük a következők:
- 3-6 éves korosztály bevonása játékos formában, (pl.: interaktív bábelőadás, gyermekrajz pályázat) hogy minél korábban rögzülhessenek a jó példák
- 7-14 éves korosztály érzékenyítése, a megújuló energiák és az energiatakarékos gondolkodás szempontjából (pl.: interaktív bábelőadás ökolabirintus, gyermekrajz pályázat, tanulmányi verseny)
- az érintett települések felnőtt lakosságágának tájékoztatása, figyelmének felkeltése a szemléletváltás fontosságáról, tájékoztatás a megújuló energiafelhasználás lakossági lehetőségeiről (pl.: interaktív tematikus szemléletformálási lakossági előadások, workshopok és kapcsolódó médiakampányok)
- pedagógusok, önkormányzati dolgozók érzékenyítése a klímatudatos fogyasztás szempontjából, a megvalósult épületenergetikai beruházásokhoz kapcsolódó szemléletváltozás (pl.: interaktív tematikus szemléletformálási intézményi előadások, workshopok és kapcsolódó médiakampányok, tanulmányutak)
A projekt tevékenységeinek sikere érdekében kiemelt jelentőségű a szemléletformálási programokat megvalósító célcsoportok (vállalkozások, önkormányzatok, helyi civil és szakmai szervezetek, média tulajdonosok) bevonása és érdekeltté tétele – létszámuknál és koncentráltságuknál fogva –, hiszen ők biztosítják a lakosság elérését.
A szemléletformálási programok kialakítása során nagy figyelmet kell fordítani a célcsoportok közötti interakció kihasználására (például a gyerekek szülőkre való hatására).
A gyermekek és fiatalok külön célcsoportként való kezelését különösen indokolttá teszi, hogy a felnövekvő nemzedék számára a legfontosabb a környezettudatos fogyasztás és hatékony energia felhasználói attitűd kialakítása, hiszen a fenntartható fejlődés az ő jövőjük záloga.
Másfelől ezen célcsoport tagjai szervezett keretek között, direkt visszakapcsolással érhetők el, olyan környezetben, amely fogékonnyá teszi őket az új ismeretek befogadására és alkalmazására. A gyerekek esetében különösen jelentős az interakció hatása, hiszen a gyerekek egyrészt maguktól is beszámolnak otthon az iskolában történtekről, másrészt erre a szülők részéről is van igény.
A felnövekvő generációk számára a környezettudatos attitűd már evidencia kell, hogy legyen, hiszen pedagógiailag szervezetten (iskolai keretek között) szerezhetik meg a szükséges ismereteket. A környezet/klímatudatosság és a hatékony energiafelhasználás oktatását nem lehet elég korán kezdeni, már az óvodában gondoskodni kell a megfelelő szintű ismeretek átadásáról és elmélyítéséről. Ennek megfelelően gondoskodni kell arról, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű, rendszerezett információ álljon rendelkezésre, a szükséges segédletekkel, példagyűjteményekkel együtt. Emellett biztosítani kell a megfelelő létszámban rendelkezésre álló, a szemléletformáló környezettudatos oktatáshoz szükséges szakemberek/pedagógusok meglétét és azok megfelelő továbbképzését. A környezetvédelem és klímatudatos gondolkodás a felnövekvő generációk számára elsősorban szokásként és nem szabályként jelenik meg. Miként az egyéb lényeges ismereteket, úgy a klímatudatos hétköznapokkal, környezetvédelemmel kapcsolatos lényegi információkat is csak akkor lehet hatékonyan átadni, ha a tudás következő lépcsőfokát már az oktatás alacsonyabb szintjén megalapozzák. A társadalmi gondolkodás környezettudatossá formálása nem vagy csak nehezen kezdhető meg a felnőttek között.
7-14 éves általános iskolások tekinthetőek a szemléletformálás kiemelt célcsoportjának. Nekik – a most felnövekvő új nemzedékként – jellemzőjük lehet a környezettudatosság, az ésszerű energiafelhasználás és a környezeti összefüggésekben való gondolkodás. Számukra már a szocializáció része kell, hogy legyen a környezetvédelmi szempontok döntéseikben való érvényesítése, a hatékony energia- és erőforrás-felhasználás, valamint a megújuló energiák ismerete és használata. Esetükben ez már nem időszakosan kell, hogy megvalósuljon, hanem a mindennapokban kell reflexszerűen érvényesülnie.